Facebook Image

Névnap

Ma 2017. október 19., csütörtök, Nándor napja van. Holnap Vendel és Irén napja lesz.

Pontos idő

UV-B Térkép

UV térkép

loader

Vajdácska

FEKVÉSE

Vajdácska község Miskolctól 83 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.

TÖRTÉNETE

Első alkalommal 1308-ban említi a települést egy oklevél "Voyda" néven. Borostyán vártartomány és tartozékainak 1320-as felsorolása szerint "Detrik fiainak, Miklósnak és Istvánnak" birtoka.1358-ban a Nagyváradi káptalan birtokába kerül és egyházi birtok marad egészen 1945-ig. 1387-ben birtokcserével a leleszi konvent tulajdona lesz.

1560 körül a török megszállás határvidéke. A "Var(ga) János" monda szerint a portyázó törökök a vajdácskai (a máig élő helyi szóhasználattal: Vajdi) dombokról próbáltak átjutni a környező falvakba. A közeli "Ágocz" települést 1669-ben a török elpusztítja, a túlélők a faluban telepednek le.

A 17. század második felében a katolikus birtok lakosságának zöme már református vallású. A leleszi prépostság II. József általi feloszlatását követően 1780-ban a jászóvári prépostsághoz kerül. A 18. század közepétől görög katolikus ruszinok telepednek le a faluban. 1811-ben megalapítják a falu első iskoláját. Az 1825. évi összeírás szerint a lakosok száma 550 fő.

Az 1831-es kolerajárvány 28 áldozatot szed. Árvíz pusztítja el 1838-ban, 1846-ban és 1853-ban. 1844-ben tüdővész, 1846-ban éhínség ragad el sok lakost.

Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Vajdácskáról: "Vajdácska, Zemplén v. magyar falu, a Bodrogközben, S. Patakhoz 1 1/2 órányira: 69 romai, 214 g. kath., 327 ref., 6 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház, 258 hold szántóföld, rétek."

1870 körül befejeződnek a több évtizedes árvízi gátépítési munkálatok. A falu elzártsága lassan megszűnik, a halászó, gyüjtögető életmód visszaszorul.

A "Vajdácska" név valószínűleg a nyelvújító Kazinczy Ferenc alkotása. Eredetileg az "Aranylábú" jelző is a nevéhez tartozott, mert a környező gazdag vizivilágot a település címerében egy aranylábú gólyamadár jelképezte. Amikor 1867-ben a földeket tagosítják, majd a vízjárta földeket lecsapolják, az aranyláb is elvész. Az immár egy tagban lévő hatalmas egyházi birtok, művelésére római katolikus vallású zselléreket telepítenek le.

1870-ben himlő ,1872-ben újabb kolerajárvány látogatja meg a települést. Tűzvész pusztítja el 1874, 1885 és 1897 években. A megélhetési gondok elől 1904 és 1914 között 217 fő, majd 1921 és 1935 között további 64 fő vándorol ki az USA-ba és Kanadába.

Az I. világháborúban katonaként 168-an vesznek részt, közülük 40-en halnak meg a, 3-at eltüntnek nyilvánítanak. A II. világháborúban kb. 200-an vesznek részt, az emberveszteség 50 fő. 1944 áprilisában a falu 44 zsidó lakosát hurcolják el a sátoraljaújhelyi gettóba, majd onnan Auschwitzba. Az I. román hadsereg egységei 1944. november 22-én foglalják el a települést.

1955-ben a Sárospatakitól a Sátoraljaújhelyi járáshoz kerül át. Vajdácskát 1953-ban kapcsolják rá az országos elektromos hálózatra, de a vízvezetéket csak a kilencvenes években építik meg.

NEVEZETESSÉGEI

  • református templom
  • görög katolikus templom

IRODALOM

  • Mózes Attila: Adalékok a Zemplén megyei Vajdácska falu történetéhez (1990.)